A Var�zsk�r

1. A legnagyobb er�, amely rombolja a var�zsk�rt, a m�gus saj�t f�lelmei. Ezek bizonyos �rtelemben kapuknak tekinthet�k, amiken kereszt�l a 'negat�v' (vagyis a m�g nem tudatos�tott) energi�k be�ramolhatnak.
Min�l tudatosabb a m�gus, ann�l kev�sb� van sz�ks�ge v�d�k�rre, hiszen ismeri (�s folyamatosan dolgozza fel) a saj�t f�lelmeit, �gy tudja, hogy azokat nem tudja kiz�rni, csak megoldani. (Egy�bk�nt annak, aki figyel, a ritu�l� is els�sorban az �nmegismer�st szolg�lja, m�g akkor is, ha m�s miatt kezdett bele.)

2. Az energia koncentr�l�sa szempontj�b�l a var�zsk�r szint�n egy seg�deszk�z, addig, ameddig a m�gus meg nem tanulja haszn�lni kell�k�ppen az akarat�t. Ennek felt�tele az ego felismer�se.

Az�ltal, hogy a m�gus meghat�rozza �nmaga hat�rait ('�n vagyok', mind fizikai, mind asztr�lis, ment�lis �rtelemben), l�trehoz (kiz�r) mindent, ami rajta k�v�l helyezkedik el (ez a 'nem-�n').
Annak a k�z�ppontja, amit �n-nek nevez, az ego.
Az egonak k�t lehet�s�ge van, az egyik az 'akar�s', a m�sik az 'enged�s'. Ezek egyens�ly�n m�lik a ritu�l� (�s minden m�s) sikere.
A k�rt ment�lisan, asztr�lisan �s fizikai szinten is �rdemes l�trehozni.

Ment�lisan:
Tudatos�tani kell a ritu�l� c�lj�t (ebbe a m�r eml�tett �nmegismer�s is beletartozik), hogy az energia ne folyjon sz�t, hanem egy ir�nyba koncentr�l�djon.
M�sodszor, tiszt�ban kell lenni a f�lelmek (�s �ltal�ban az �rzelmek) szerep�vel, �s azzal, hogy minden fontos (�s meg�rt�sre, feldolgoz�sra v�r), ami a ritu�l� sor�n a m�gusban felsz�nre ker�l.

Asztr�lisan:
A ment�lis inform�ci�k �rzelmi megnyilv�nul�sai ezen a s�kon realiz�l�dnak, �rz�sek form�j�ban.
Ahogy a felhaszn�lni k�v�nt energia (a c�l meghat�roz�sa ut�n) egyre lejjebbi s�kokra ereszkedik, elvesz�ti gondolatis�g�t, �s �rzelmekk� alakul.
Ezeknek az �rzelmeknek az �t�l�se, a m�guson, mint csatorn�n kereszt�l val� �raml�sa sz�ks�ges a ritu�l� c�lj�nak megval�sul�s�hoz.
Az �rz�sek szabad �raml�s�nak felt�tele a jelen lehet� legteljesebb �t�l�se.
Ennek akad�lya lehet az '�j' f�lelmek felsz�nre ker�l�se, vagy a v�gyak �s rem�nyek el�t�rbe helyez�se.
Az asztr�lis k�r l�trehoz�sakor arra kell t�rekedni, hogy a m�gus nyitott legyen, ne legyenek el��t�letei a v�rhat� esem�nyekkel �s a c�llal kapcsolatban, �s ne er�ltessen semmit g�rcs�sen (t�lzott 'akar�s').
Tudja, hogy minden �bel�le sz�rmazik. Minden tapasztalat a haszn�ra v�lhat, �s minden k�vetkezm�ny az � felel�ss�ge.
Az, hogy valamit k�s�bb kedvez�nek, vagy hasznosnak, esetleg k�rosnak �s hib�snak �rt�kel, mind t�le f�gg.

Fizikailag:
A ritu�l�t �ltal�ban z�rt, nyugodt helyen v�gzik, ahova illet�ktelen szem�ly nem juthat be. Ebben az esetben egy szoba is tekinthet� var�zsk�rnek, de l�trehozhat� valamilyen zsin�rral kijel�lve, vagy kr�t�val felrajzolva is.
A m�sik szerepe az eszk�z�k, kell�kek egy helyre k�sz�t�se, �s ez�ltal a m�gus koncentr�ci�j�nak megtart�sa. Ha a lak�sban kellene keresg�lni a felhaszn�lni k�v�nt anyagokat, az sokat rontana az �sszpontos�t�son.

A k�r haszn�lata:
Az el�k�sz�t�s ut�n, azaz egy ment�lisan, asztr�lisan �s fizikailag is fel�p�tett var�zsk�r eset�n a m�gus (eszk�zeivel, kell�keivel egy�tt) m�r k�r�n bel�l tart�zkodik, hiszen azt �nmag�b�l kifel� teremtette meg.
Ekkor kezd�dhet a t�nyleges ritu�l�, majd amikor v�gzett, a m�r eml�tett folyamatot visszafel� is elv�gzi, azaz el�sz�r fizikailag t�rli a kr�tarajzot (felszedi a zsin�rt, kinyitja az ajt�t stb...), ut�na az �rzelmeit (a ritu�l�val kapcsolatos eml�keit) tudatos�tja, mi�ltal a ment�lis s�kra emeli, �s inform�ci�v� teszi azokat.

Ezut�n �rdemes lejegyeznie tapasztalatait. Ezt szint�n hasznos mindh�rom s�kra kiterjesztenie, azaz �rintenie kell a ritu�l� eszk�zeit, kell�keit, menet�t, a felmer�l� �rz�seket �s gondolatokat is, hogy azok k�s�bbi gyakorlat�ban (�s az �nmegismer�sben) seg�ts�g�re legyenek.