Mikao Usui ekkor döntő lépésre szánta el magát. Másnap otthagyta az egyetemet és az USA-ba utazott, hogy kutasson a kézrátételes gyógyítás lehetőségei után. Ezért a munkásságáért megkapta a chicagói egyetem díszdoktori kinevezését, ám a professzor még nem volt elégedett. Buddhista iratokat tanulmányozott, majd visszatért Japánba, és sorra látogatta a kolostorokat. Végül egy zen kolostor apátja sietett segítségére, aki maga is érdeklődött a téma iránt. A japán nyelvre lefordított szútrák tanulmányozása sem hozta meg a kellő eredményt, ekkor eredeti, szanszkrit nyelvenű szövegek olvasásába kezdett. Hét év kutatás után Usui megtalálta amit keresett. Buddha tanai között, a Lótusz Szútrában rábukkant az ősi tudás elméletére, de még hiányzott hozzá az az erő, amely élővé, mindenki által használhatóvá tette volna.
A kolostor apátjának javaslatára, 21 napos böjtbe kezdett egy közeli szent hegyen. A 21. napon, éppen szokásos meditációit végezte, mikor egy felé közelítő, pulzáló fényre lett figyelmes. Mikor a fénysugár eltalálta, a földre zuhant és megjelentek előtte azok a szimbólumok, melyek a kozmikus energia gyakorlatához, a később Reiki-nek nevezett irányzat műveléséhez szükségesek. A szimbólumok szinte beleégtek a tudatába. Miután a transzból felébredt, kipihenten és frissen elindult lefelé a hegyről. A történet szerint útközben beütötte a lábát egy kőbe, beszakadt a körme és ömlött belőle a vér. Ösztönösen odakapott, és pár perc múlva érezte, megszűnnek a fájdalmai és eláll a vérzés. 21 napi böjtölés után gond nélkül megreggelizett a völgyben álló fogadóban, majd kezét a fogadós fogfájós lányának arcára téve, meggyógyította a gyereket. Miután a kolostorba ért, az apátot súlyos betegen találta. Usui a férfi hasára helyezte a kezét, mire az apát magához tért és másnap már folytathatta is a munkát.
Ketten döntötték el, hogy a csodálatos erőt reiki-nek fogják nevezni. Több évi tanítás és gyógyítás után Mikao Usui Dr. Chujiro Hayasit választotta utódjául, aki két klinikát alapított. Az egyiket Kyotóban, a másikat Tokióban.

A Reikit egy amerikában élő japán asszony, Takata terjesztette el nyugaton, miután Hayasitól, 1938-ban megkapta a mesteri beavatást. Az ő utóda, unokája Phyllis Furumoto, aki 1992-ben lemondott a nagymesteri címről. Jelenleg a Reiki Alliance élén nem áll nagymester.
A Reiki elterjedésével párhuzamosan több irányzat jött létre, mely a kozmikus energiával dolgozik. Ezek közül az 1980-as évek végén kialakuló és az egész világon meghonosodó Reiki Association International (RAI) érte el azt a szintet, ami a gyakorlat próbáját is kiállta.

A RAI iskola megalapítója F. E. Eckard Strohm, aki miután megismerkedett a tradicionális, Usui féle Reiki-vel és megkapta a második szintű beavatást, olyan spirituális szintre emelkedett, hogy Uriel arkangyal 1987-ben megajándékozta az Akasha Krónikában való olvasás képességével és az ősi atlantiszi "angyalgyógyítás" tudományával. Felelevenítette az Atlantisz Arolo Tifar-t, az atlantiszi papok gyógyító technikáját.

Az 1990-es években Magyarországon született irányzat a KOHARI. Szellemi (nem fizikai testben lévő) mesterei az öt őselem erejét képviselik. Közülük az egyik Usui, aki a levegő elem mestere. Avatási rendszerében, fokozataiban különbözik az előbb említett tradícióktól.

Beavatási fokozatai:

I.: Az alapcsatorna megnyitása, ezáltal a kozmikus energia közvetlen úton történő elérésének és átadásának lehetősége.

II.: A meglévő csatorna bővítése és a kozmikus energia szimbólumok által történő irányítása tértől és időtől függetlenül.

III. : További hermetikus szimbólumok megismerése valamint ezek átfogó rendszerezése, egymáshoz kapcsolása és egyéni szimbólumok kialakítása.

IV.: Az eddig tanult és saját szimbólumok felélesztése. Ezek egy kiválasztott jelre történő aktiválása és az egyszer kiváltott hatás többszöri felhasználása.

V.: Mesterfokozat.

A KOHARI által használt szimbólumok, a hagyományos Reiki szimbólumokon felül -melyek a levegő elemhez tartoznak- a föld, a tűz, a víz és a tér szimbólumait is alkalmazza.

A druidák által használt rendszer szintén ennek az öt elemnek a szimbólumaira épül. A kelta papok tanítása szerint az öt elem a tűz, a víz (tenger), a levegő (szél), a fém (föld) és a természet (tér).

Ha bonyolítani akarjuk a helyzetet, érdemes elgondolkozni a kilences felosztáson is. A kő (fekete), a föld (zöld), a víz (kék), a tenger (ezüst), a levegő (sárga), a szél (arany), a tűz (vörös), a láng (fehér) és a természet, vagyis az északi irány, az észak kelet, a nyugat, az észak nyugat, a kelet, a dél kelet, a dél, a dél nyugat és az ezeket összefogó akasha.

A druida szellemi (már nem fizikai testben élő) mesterek szerint: "A gondolat erejét a természet erejével kell ötvözni és a magasabbrendű energiákkal gerjeszteni."
Szimbólumaik a természet (elsősorban a növények) erejét használják, amíg elérnek egy küszöböt, ahol összekapcsolódnak a kozmikus energiával és ahonnan már öngerjesztéssel működnek tovább.
(A szertartásokhoz használt növényi részeket mindig "el kell kérni" a növénytől. A fa vagy a bokor azt a levelet vagy ágat ajánlotta fel, amelyik a kérés elmondása után erősebben, fényesebben látszik.)